Perjés Bálint

Beneveztünk a Sail Melborne-re , aztán a hajót szerelgettük és ügyeket intéztünk. Otthon lefőztem egy nagy adag zabpelyhet és most próbálunk fejben készülni a holnapi napra. Itt annak ellenére, hogy sokkal hosszabbak a nappalok, mint odahaza, nagyon gyorsan telik az idő. Egy hét múlva már kezdődik is a Vb, aztán meg mehetünk haza. Elég nagy mérföldkő lesz ez az életemben az eredménytől függetlenül, de majd meglátjuk mit hoz a sors. Én bizakodó vagyok. A S.M. nagyon jó alkalom lesz arra, hogy kivállaszuk , melyik nagyvitolával fogunk rajthoz állni a vb-n, hiszen most két nagyon jó vitorlánk is van és nehéz a választás .

Zsombi már a harmadik napja próbálkozik hajóbérléssel. Ma délelőtt megtudta, hogy Gibának a Szingapúriak utánpótlás edzőjének, a leendő szövetségi kapitánynak van egy fölösleges vadonatúj hajója a Ronstan gyárban egy konténerben. Sajnos ma nem tudták kihozni, mert mire odaértek már bezárt a gyár és hétvégén se lesz nyitva a telep, tehát leghamarabb hétfő reggel, a verseny napján kaphatja meg a csónakot, pedig már nagyon szívesen vitorlázna. Giba azt mondta, hogy ő már hetekkel korábban értesítette a szövetséget erről a hajóról…

Ma átvitorláztunk Sandringembe, ahol rendezik Sail Melbourne-t. Útközben találkoztunk Gasztival, aki egy nagy finnes csapattal edzett. Utána ott futamoztunk, majd összemértünk az osztrák illetve a chilei csapattal. Bő négy órát vitorláztunk, melyben én elégé kifáradtam, de legalább nagyon tanulságos volt a mai nap.

A reggeli átmozgatást már 30 fokban végeztük. Forrón fújt az északi szél. A klubban a motoros leengedve fogadott minket, tehát ragaszthattuk újra. Kicsit szerelgettünk a hajón, mert a meteorológia viharos déli szelet jósolt, és meg akartuk várni, míg kialakul. Ki is alakult egy 35 csomós szél! Szerencsére mindenki épségben ki tudott menekülni a vízről komolyabb káresemény nélkül, bár a vitorláknak nem igazán tett jót a lobogtatás (ilyen szélben már az árbocok is lobogtak). A víz gyorsan behullámosodott és ezzel lehetetlené tette a vízreszállást a nap további részében. Gabóéknak lett igazuk, hogy pihenőnapot tartva le se jöttek a klubba, de hajójukat az utolsó pillanatban kaptuk el, mert nyugat felé parkírozták le, és így a déli szél majdnem felborította és vitte volna tova a betonon, ha nem vagyunk ott. Elmentünk a Ronstan gyárba, ahol körülvezettek minket, így már tudjuk, hogy hogyan szerelik össze a csigákat, hogyan fényesitik kövek között a sekliket és láttuk hogy miben ’sütöget...

Ma sajnos Keló nem tudott lejönni a klubba és így nem láthatta, hogy az 5 csomós szélben nyertünk két futamot a kb. 20 hajós elég erős mezőnyben. Remélem, nem bízzuk el magunkat és folytatjuk tovább a melónkat. Nagyon sokat számít egyébként, hogy van saját edzőnk, aki most minden figyelmét ránk tudja, összpontosítani. Köszönet tehát Kelemen Tamásnak, aki elvállalt minket és ráadásul vitorláinkat is rajta keresztül szereztük be, a piaci árnál 400 Euróval olcsóban.

Jó kis napunk volt. Visszamértük az állításokat és minden stimmelt. Ez már jó jel volt. Kimentünk és a szél fokozatosan frissült, de nem lett erősebb 18 csomónál. Hosszú krajc után gyakoroltuk a leejtéseket és felélesedéseket, majd beálltunk futamozni. A mezőny elég népes lett, kb. 30 hajó állt rajthoz. Azt már régóta tudom, hogy három a magyar igazság, de azért kicsit fura volt, hogy a három magyar egységhez három edző társult, három motorossal. A futamokban nagyon jó sebességgel közlekedtünk és jó irányba is mentünk, tehát egész jó helyeken futottunk be (5,4,6,10). A rajtokban még néha kicsit beragadtunk, de egyébként mással nem volt gond. Ma beköltözött kis házunkba Zsombi is. Jó kis útjuk volt. Bp.-London -Urál hg., ahol visszafordultak egy ember miatt, aki megbetegedett és leszálltak Helsinkiben- majd Pekingben legénységet cseréltek- Hon-Kong- Melbourne, de csomagja nem érkezett meg.

Itt nincs szükség sólyaépítésre, hiszen a homokos tengerpart alkalmas a vízreszállásra. Azonban a bukóhullámok a sekély vízben néha kicsit megnehezítik a versenyzők dolgát.

Lassan indult be a seebreeze, mert nagyon felhős volt az idő. Miután kisütött a nap viszont fokozatosan erősödött a szél és a végén 20 csomó fölött fújt. Először az amerikai csapattal mentünk egy futamot, még a gyenge szélben, majd ők kimentek a partra, tehát mi csatlakoztunk az eredeti brigádhoz. Nagy mezőny gyűlt össze, melyben voltak új-zélandiak, svájciak, lengyelek, osztrákok, csehek, koreaiak és három magyar hajó is. Nekem ma elég rossz napom volt sokat bénáztam, a felhúzások és a halzolások is elég lassan mentek. A futamokban ennek ellenére nem mentünk rosszul, de még van bennünk több is. A holnapi napot a technikára fordítjuk, és addig is visszacsomagoljuk az új vitorlát, kicsit pihenni. Ma kedd révén olcsóbb a benzin, így elmentünk tankolni. Megjött az ösztöndíjam, amiből még kaját is tudtunk venni a Safeway nevű ausztrál tescoban, de anyagi helyzetünk sajnos nem túl rózsás. Jövő hétfőn kezdődik a Sail Melbourne.

A klub gyakorlatilag teljesen megtelt. A gumimotorosunk eleje teljesen leeresztve fogadott minket. Valaki a parkolás közben motorosával kilyukaszthatta, legalábbis ezt gondoljuk. Szóval ki kellett venni és megragasztani. Tehát Keló ma nem jött ki velünk. Mi szokás szerint kis hajóvezetés után beálltunk futamozni. Friss (5-ös) szél volt és levegő se volt melegebb 28 foknál, szóval fáztam egy kicsit. Ez azért is lehetett, mert csak rövid béka volt rajtam, de legalább belekóstoltam kicsit a zord, hideg téli napok ízébe J . A sebességünk ma kicsit ingadozó volt, de néha nagyon megindultunk. Az árboctalp valószínűleg maradni fog az új helyén és csak a görbülettel, illetve a dőléssel fogunk tovább variálni. Mellékesen jegyzem csak meg, hogy ma kicsit lefektettük a hajót egy halzolás után, melyben Acsi annyira bevágta a könyökét, hogy nem bírta fogni a kormányt. Szerencsére semmi baj. Gabóék ma a törökökkel edzettek és kidurrantottak közben egy spinakkert. Robiék egyre jobb sebességgel küzden...

Vasárnaponként szinte mindenki pihenőnapot tart, így most mi is kivettünk egy szabadnapot. Sokáig aludtunk, de a reggeli torna nem maradt el. Nekiálltam a diplomamunkámnak , majd elmentünk úszni egyet. Egy nagy chilisbabot ebédeltünk, majd nem mentünk el focizni inkább szerelgettük az autónkat. Este meglátogatott minket Nusi , aki most kint tanul és dolgozik Melbourne-ben.